2011. október 6., csütörtök

Szavak, és ami mögöttük van

(Vigyázat, kicsit hosszú lesz! De ha ilyen hosszadalmasak lennének a médiamegnyilvánulások, soha nem olvasná senki. Viszont érdemes beleolvasni, mert a magyarázkodás apropóján sok új információt írok bele. A könnyebb olvashatóság érdekében az egyes kifejtéseket linkek mögé szerkesztettem, tehát csak akit érdekel, az olvassa az alrészleteket. Az egyes munkarészeket a közzététel dátumával különítem el, hogy a kedves visszatérő olvasóimnak ne legyen nehéz az új írás elkülönítése.)

A megkifogásolt 2011.08.29-i bejegyzés indítéka az a felháborodás, amit egy képviselő szájából közölt a Leányfalui Hírek (alkalmi) riportere.(Megjegyzés: a jelenlegi testület jogilag nem azonos a faluház beruházást megszavazó testülettel, de a jelenlegi személyek mindegyike tagja volt annak. Alapos okkal feltételezhetően éppen a sikeres, látványos beruházásoknak köszönhetően.) A felháborodás alapja, hogy 500 milliós költségvetésben 100 milliós nem halaszthatalan célra az előirányzat dupláját költeni - finoman fogalmazva - , vigyázatlanságra vall. Még akkor is, ha ennek csak az önrészéről van szó. De valahol arról is tájékoztatott bennünket Loszmann úr, hogy a kerettúllépés miatt a szokásos önrész felett is fizetnünk kellett. Ilyen tényeket utólag megtudni, azt hiszem, mellbevágó.

Tény, hogy leányfalui hagyomány: a képviselők nem felelősek semmiért, legfeljebb politikailag. Ezért is ajánlják fel tiszteletdíjukat a költségvetésnek. 1998-ban, mikor képviselő voltam, próbáltam hadakozni ez ellen a szemlélet ellen. Most végre látványosan emelkedett törvényerőre a képviselői felelősség, amire az alapcikkben később utaltam is. Itt megint fontos a látványos szó. Ugyanis a képvselők felelőssége az önkormányzati törvényben eredendően meg volt fogalmazva, csak nem a felelősség szót használva, hanem valahogy így: "a képviselőnek ami joga, az kötelessége is ...".

De!!! Önmagában a Faluház beruházásnak örülnünk is kell. Azért, mert lehet, hogy hosszú távon ez volt az egyetlen történelmi esélyünk, hogy felújítsuk. Másrészt most volt elegendően bátor testületünk hozzá. Igaz, a következő ciklusok nyakába téve a terhet. Tiszteletet érdemlő az ugyanazon személyektől, hogy felvállalták az általuk jól ismert terhet a következő ciklusban. De bízhattak a Sorg-villa eladásában, ami legrosszab kondíciók mellett is fedezi a művház bekerülését. Ennek az éremnek viszont az a harmadik oldala, hogy kényszerítettek a rosszabb kondíciók felé. A pesszimista hozzáállást pedig leginkább az alapozza meg, hogy a strandról várható segítséget évi 10-30 millós mértékben hagyja kicsúszni a kezéből a testület.

A fenti szakasz közzétéve 2011.10.07.

A megkifogásolt 2011.08.29-i bejegyzés összes további része a közbeszerzési törvény közérthetővé tételéről szól. Az írásmunkák szabályai szerint egy-egy bekezdés mindig egy szűkebb fogalmi körben mozog, és az első mondat utal erre a fogalomra.

Itt akkor kihagsúlyozom, eszembe sem jutott korrupcióval vádolni a képviselőket. Elsősorban azért, mert még pletyka szinten sem találkoztam közvetlen utalással. Másodsorban azért, mert bizonyíték csatolása nélkül nem vádaskodom. Ami hibát a képviselők számlájára írok itt, az a közbeszerzési törvény szellemének sérelme, a költségvetésünk tervszerűségének felborításával súlyosbítva. (De előfordulhat, hogy csak a kívülálló számára kockázatos a 100 millóra tervezett beruházást 192 millióval befejezni. Egyelőre azonban nincs jele annak, hogy a kívülállók félelme megalapozatlan lenne.)

Azért van szükség a törvény magyarra fordítására, mert az államigazgatási szféra állandóan panaszkodik rá, mennyire megkeseríti az életét. Hosszadalmassá teszi eljárásait. Ilymódon az "ad-hopp" stílus helyett hónapokkal előbbre kell gondolkodni. (Figyelem! Ezt a mondatot rosszmájúan túlzónak lehet nevezni, de az ad-hock jelző emlegetésének van leányfalui múltja a nagy nyilvánosság előtt. Azonban nem lehet minden apróságot ideidézni. Tessék kérdezni az öreg leányfalusiakat. Lehet, van aki úgy magyarázza, hogy a mondat írója vissza akarja hozni a tervszerű társadalomirányítást!) Azt viszont megemlítem, hogy amikor az 1998-2002-es képviselő testületben néhányan követeltük, hogy csináljunk rendeletet arról, hogy az önkormányzati vagyon értékesítésekor tartsuk be a közbeszerzési törvény szellemét, akkor a mértékadó személy(ek) gúnyosan félretolák a javaslatot azzal, hogy az értékesítés nem beszerzés.

A közember még azt sem látja tisztán, hol kapcsolódik a közbeszerzési törvény a korrupcióval. A legtöbben csak annyit tudnak a korrupcióról, hogy a világban Magyarország ezen a listán előkelő helyet foglal el. 2005-ig én is csak rendkívül szűk szeletét láttam ennek, mint bányászati vizsgáló állomás vezető, rendkívül ritka esetben. Kizárólag  lengyel vagy ukrán részről indítva. De az én befolyásolásom emberéleteket veszélyeztetett volna. (Mondhatni: "Gyáva népnek nincs hazája!", vagy "Bátraké a szerencse!") Viszont mint az Országos Műszaki Múzeum műszaki osztályvezetője, majd a két és fél éves strandi főmérnökösködésem alatt a beszerzéseimnek több, mint a felében megmutatkozott a korrumpálási hajlandóság.

Kezdve ott, hogy ugyanazon műszaki feladatra általában akár a duplája mértékű ajánlat is érkezett. Idáig semmi nyomon követhető nincs a dologban. Legfeljebb, ha valaki nagyon gondolkodik, felteszi a kérdést: "Milyen piac, milyen verseny az, ahol ilyen előfordulhat?" A válasz később érkezik, amikor az ügylet végén a szállító megkérdezi: mennyiről írjak számlát? És a többit zsebből adná. Ezért én mindig legalább három ajánlatot beszereztem, és mérlegeltem. Kivéve, ha nem talaláltam elegendő megfelelő vállalkozót. Annak ellenére tettem így, hogy mindig messsze a közbeszerzési törvény összeghatára alatt mozogtam. Ezért nem is tartozott a tevékenység a törvény hatálya alá. Csak a szellemét követtük, főnökeimmel együtt.

Illetve volt egy másik kivétel. A gyerekmedence felújításakor - mint főmérnök (a fő előtag itt nem fizetési kategóriát jelent, hanem az ÁNTSZ előírása szerinti egyszemélyi felelős műszaki vezető megnevezése) - nem láttam indokoltnak a mozaikcsempe felszedését, csak javítását, ezért így kértem be az ajánlatokat. A meghívottak nyilatkozatának a kikérése mellett arról, hogy a javított burkolatért vállalják a garanciát. Főnököm felülbírálta a véleményemet, újrafutottuk az ajánlatkérést, és az nyert, aki már egy korábbi beruházásban leszerepelt. Rengeteg problémát hagyva maga mögött. Később ez a nyertes vállalkozó bejelentette, nem tudja felszedni a mozaikot a fenéklemez sérülésének veszélye nélkül. No comment. Illetve lásd a korabeli szélmalomharcot.

Van még sok fogás a megrendelő megfogására, befolyásolására. Itt csak annyit jegyzek meg, csak azt nem csapják be, aki kellő hozzáértéssel, elhivatottsággal kezeli a jelentkezőket.

A fenti szakasz közzétéve 2011.10.09.

A fentiek kiegészítésére.

A strandi alkalmazásom alatt - említettem -, csaknem minden nagyobb beszerzés, alkalmával legalább három ajánlatot kértem be olyan vállalkozóktól - meghívásos alapokon -, akiket előzetesen a neten ill. más úton lenyomoztam. Csaknem mindegyik ajánlatcsomagban volt olyan ajánlat, ami legalább kétszerese volt a legkisebb ajánlaténak. A veszélyes fák legallyazására, kivágására az a vállalkozó, aki az önkormányzatnak rendszeresen dolgozott, 400 eFt-os ajánlatot tett. Más vállalkozóval végeztettem el 60 eFt-ért. Valószínűleg volt itt szakmaisági különbség, de a mennyiségi nem volt számottevő. Nekünk viszont a summa volt a fontos. Egykor a Casrtrum Kft leányfalui főmérnöke 35 eFt/db-ot akart felszámolni a falunak a 2500 Ft-os csaptelepekért. Elnézést kérek a képviselőktől, hogy megint felemlegetem, de megszavazták, hogy a milliárdos értékű Sorg-villát 320 millóért odaadják. Megszavazták, mert hitték, hogy aki előterjesztette, érvelt az odaadás mellett, jóhiszeműen illetve hozzáértéssel tette. (Kérem, ne magyarázza bele senki ebbe a mondatba, hogy azt jelentené, a hangadók rosszhiszeműek voltak!)

Tehát nem kell korruptnak neveznem sem a képviselő testületet, sem a polgármestereket, sem a fürdőigazgatót ahhoz, hogy tapasztalati alapokon féltsem a falu gazdaságát. Nem is teszem, mert ha volna bizonyítékom rá, állampolgári kötelességem volna följelentést tenni.

Azt a jelenséget a fentiek láttán viszont bizonyítékként kezelem, hogy az önkormányzati kezelésű fürdők mindegyike ráfizetés miatt síránkozik, miközben új beruházású privát fürdők szépen megélnek. Érdekes módon a fördőszövetség sem erőlködik állami kezelésbe tétetni a fürdőket. Mondhatná, hogy a turisztikai bevételek jelentős része kormányzati bevételeken keresztül csapódik le. Itt sem kell közvetlen korrupciós összefonódást feltételezni. Egyszerűen az önkormányzati felügyeletek szakmaiatlansága megteremti annak a néhány hangadónak a zavaros viszonyokat, akik kilobbizzák ezt a felállást. Hasonló a helyzet a kórházakkal, iskolákkal. A kormánynak már volna ereje szakértő felügyeletet rendelni az ingatlanüzemeltetés felé. Hozzá is kezdett ehhez a munkához, csakhát a felhalmozott adósság "demokratikus" lekezelését nem bírja átvenni a büdzsé. Azért tettem a demokratikus szót idézőjelbe, mert a demokrácia égisze alatt adósították el az adófizető "démosz" feje fölött az intézményeket. (Az is igaz, a "démosz" körébe nem tartoztak a rabszolgák.)

Aki nyitott szemmel jár, láthatja, hogy Magyarországon nem teremtődtek meg a tiszta piaci verseny feltételei. Tehát hiú ábránd az is, hogy a magára hagyott magántulajdoni rendszer tudja optimalizálni a magyar társadalom gazdálkodását. Ebben a vonatkozásban emlegetem fel mindig a liberális politika ellen szóló bizonyítékokat. A mai körülmények között a vállalkozók számára szinte kényszerpálya a korrupció. Legjobb példa erre az olimpia. Amíg nem volt kőkemény felügyelet a teljesítmény fokozó szerek ellen, addig esélye sem volt a becsületes sportolónak dobogóra kerülni. Tehát elburjánzott ezek használata.

Tehát nem elegendő a könyvelés tisztaságát felügyelni. Célszerű észrevenni, hogy a strandigazgatót olyan iskola képezi tovább, amely egyszer már átrázta Leányfalut. Amelyik nem független a visegrádi és szentendrei fürdőlétesítmények üzemeltetésétől, gazdaságosságától. Ezért alaposan érdekelt lehet abban, hogy Leányfalun ne legyen rentábilis a fürdőüzemeltetés. Különösen télen. Miért éppen nekünk kell olyan személyt foglalkoztatni, aki ellen eljárást indítottak foglalkozása körében elkövetett, halált okozó gondatlanságért. Legalább ugyanabban a munkakörben nem kellene. Igen, nem figyelhet minden részletre a lépviselő testület. De azt tehetné, hogy nyereséget eredményező üzleti terv készítését és betartását követelné meg. Már az igazgató pályáztatásakor! És akkor akár Angyal Bandi is lehet az igazgató neve. Akkor nem szükséges a referenciáit szakmailag ellenőrizni. Ahonnan a jelenlegi - a pályázatot eldöntő - referencia származik, az önkormányzat nem volt képes egy medence építését sok év alatt befejezni. Egy magánvállalkozó egy rentábilis fürdőt épített az elképzelt medence köré, egy nevesemvolt településen, Pusztaszentlászlón.

A fenti szakasz közzétéve 2011.10.11.

A pályázatcsinálás egy gyöngyszeme

Az utóbbi években több hasonló pályázatírói ajánlatot kellett elutasíttatnom, ezért tartom fontosnak, hogy a leányfalui pályázatok ellenőrzésére használjuk ki minden elérhető erőforrásunkat, és a nyilvánosságot. A nyilvánosság nem a bizalmunkat élvező képviselőink, hanem a szemfényvesztő szélhámosok elleni védelemhez kell, és a lelepleződés valószínűsége miatt csaknem teljes értékű megoldás.

Energetikai pályázatról lesz szó, de az itteni rendszerezésben józan paraszti logikával is érthető lesz. Szerencsére a jóval szemfényvesztőbben fogalmazott eredetiben is észrevette a csavart a napokban a vezetőség, és nem bízta magát a pályázatbíráló figyelmére. Az utóbbi eredménye azért lett volna kérdéses, mert a vitában a pályázatíró legerősebb érve az volt, hogy évek óta nyeri így a pályázatokat.

1. Megoldandó feladat: a kórházak fűtési energiaveszteségének jelentős hányada abból fakad, hogy egyes meleget igénylő helyiségek érdekében felszabályozott kazán miatt máshol túlfűtés keletkezik, amit nyitott ablakkal eliminálnak.
2. Pályázati célkitűzés: legyen szabályozható a kórtermek fűtése az 1-es pont szerinti túlfűtés elkerülésére
3. Megoldási javaslat: fogják vissza a gázkazán teljesítményét a pazarlás mértékével, és tegyenek jól szabályozható hőszivattyút (fűtő-hűtő klímaberendezést) minden kórterembe, mindegyiket egyetlen központi számítógépről vezérelve.
4. Energetikai racionalizálás: napelemeket a tetőre, ami megtermeli a hőszivattyúkhoz kellő villamos energiát. Ergo, a gázkazán csökkentett fogyasztása fűtési költségmegtakarításban nyilvánil meg.
5. Megtérülést biztosító előírás: utasítást kell kiadni, hogy a szellőztetési igényen kívül az ablakot nyitvatartani tilos.

Akinek nem egyértelmű, amit eddig olvasott, szembetűnőbben alább.
ad 1) Ha valóban fennál a probléma, teljesértékű megoldás az 5. pont szerinti utasítás.
ad 2) Valóban célszerű az egyedi, kórtermenkénti szabályozás,
ad 3) de hőfokszabályzó szelepekkel 20-szor olcsóbb, és mivel az állandóságon kívül semmi különös nincs a szabályozásban, a központi számítógépesítés teljesen fölösleges, tehát belefér a tervezett támogatás önrészébe. (Ha valakinek nem lenne világos, hogy az utóbbi megállapításban mi a jó - hát az, hogy a támogatást valódi érték- netán munkahelyteremtésre lehet igényelni.)
ad 4) ahhoz kell, hogy a 3. pont eszközei eladhatók legyenek.
ad 5) minden energiapocséklás elkerülésének kulcsa ez. INGYEN!

Hol van a pályázatíró haszna? Gyanúsítás nélkül abban, hogy a több száz hőszivattyúból álló rendszer felügyeletét, karbantartását a saját privilégiumának kötötte ki.

A Geo & Real Services leányfalui ingatlanmérnökség szakvéleményéhez klikk ide.


A fenti szakasz közzétéve 2011.10.17.
Folytatás következik!




Kifejtések

Idézet a Leányfalui Hírek augusztusi számából
Riporter: Szerinted hol rontottuk el?
Loszmann János, képviselő, gazdasági bizottság elnöke:
Véleményem szerint a faluház beruházást ilyen áron nem lett volna szabad bevállalnunk. Mikor kiderült, hogy a várt 100 millió helyett 155 millió az ajánlat, érvénytleleníteni kellett volna a pályázatot.Ezt akkor is mondtam.
Riporter: Ha jól tudom, ennél is többe került a beruházás?
Loszmann János: Igen. A végszámla 192 millió, melyből nem egész 90 millió volt az EU-s támogatás.
Vissza a törzsszöveghez


A Geo & Real Services leányfalui ingatlanmérnökség szakvéleménye a fent leírt kórház fűtés korszerűsítési pályázati példához

a) Energetikailag fűtésre nagyon jó megoldás hőszivattyúval környezeti energiát fűtésre alkalmassá konvertálni, és a működtetéséhez szükséges 1/3 - 1/4 villamos energiát napelemmekel előállítani.
b) Önmagában a hőszivattyúval való fűtés (külső levegőből vagy földhőből) gazdaságosságát a gáznak és a villamos áramnak az árviszonya határozza meg. Jelenleg Magyarországon csak a hozzá adott állami támogatás révén keletkezik a hőszivattyús megoldásból jó esetben 2-3 Ft/fűtési kWh nyereség.
b) Tudni kell, hogy a hőszivattyú minőségét jellemző COP szám (a termelt hőenergia és a működtetéséhez szükséges villamos energia hányadosa) a katalógosban a maximális érték. Ahogyan hűl a fő energiaforrás (környezeti levegő télen, földhőkút az üzemidő előreheledtával), úgy egyre kisebb lesz, azaz a hozzáadott villamos energia igény nő. Másik kényelmetlen korlátozó tényező, hogy a kereskedelmi hőszivattyúk legfeljebb 50 Cfok hőmérsékletet tudnak nyújtani. A helyiséget fűtő berendezéseknek ehhez kell alkalmazkodni. A radiátoros megoldás általában nem megfelelő. A padlófűtés vagy a korszerű fal illetve sugárzó mennyezet fűtéseket már éppen az alacsony hőmérsékletű fűtőközeg használhatósága érdekében találták ki. De ezek alkamazása csak új építésű létesítményekben tud elfogadható beruházási ráfordítást eredményezni.
c) A napelemes energatermelés gazdaságosságát az határozza meg, hogyan illeszkedik az energiafogyastás a napsütéshez. Ha a napos órákban termelt fel nem használt energia jól eladható az áramszolgáltatónak, akkor az itt keletkezett bevétel fedezheti a 24 órában vételezett energia árát (megfelelő tervezésssel). Ma még nagyon nehéz erre szerződést kötni, mert az áramszolgáltatónak nagyon kényelmetlen a nem tervezhetó és nem szabályozható energiatermelő (végső soron a napsütés) becsatlakoztatása a hálózatba. Ugyanis a hálózaton szoros egyensúlyban kell lennie a fogyasztásnak a termelésnek. Amikor tehát belép egy véletlenszerű (napelemes) termelő, akkor másik szerződött termelőt vissza kell fogni. A privát szférában ez kemény jogi probléma. Nemzetgazdálkodásban (ávány)vagyon-megtakarításban jelentkezik.
d) Tudomásul kell venni, hogy beruházási költségben a napelemekkel táplált hőszivattyú a legdrágább megoldás. Nagyon hosszú a megtérülési idő, ami azzal vethető össze, hogy addig nem várható újabb állami támogatás.
e) Sok esetben (például melegvízellátáshoz) a napkollektoros megoldás elegendő és olcsóbb. Az eredeti kérdésfelvetésben (kórház esetén) az elérhető állami támogatással tervezett rendszerből kapott energianyereség napkollektoros hálózati melegízellátásban is elérhető, a tervezett beruházás 1/4-éből.
f) A helyiségenkénti hőszivattyú telepítés ott, ahol központi fűtési rendszer van kiépítve, indokolhatatlanul fölösleges luxus. A gyártók disign, licenc és extraprofit bevételét szolgálja, feltehetően üzletkötői díj ellenében.
g) Központosított számítógépes vezérlés ott indokolt, ahol a szabályozási feltételeket gyakran kell változtatni. Egy kórterem esetében annak funkciója - azaz a szabályozási feltétel - nagyon ritkán változik. Tehát a helyi hőfokszabályozó (a radiátoron) a célnak teljesen megfelelő. Más kérdés, hogyan biztosítják az ésszerű működtetését, a beállítás szakszerűségét, az energiafecsérlés lehetőségének kizárását, és a szükséges szellőztetés rendszerbe illesztését.
Vissza a törzsszöveghez

2011. szeptember 30., péntek

Más sem érti

A "Nem értem" című cikk "headline" bekezdése is kifogásolja a központi újság félévi költségvetési beszámolójának értelmezési nehézségeit a Leányfalui Hírekben. Én más aspektusból írtam ugyanerről itt.

Éppen az eltérő nézőpont miatt tennék hozzá néhány gondolatot. Ugyanis nem vagyok benne biztos, hogy egy pénzügyes által készített beszámoló másképp jelent volna meg.

Először is, tapasztalatból tudom, hogy a Polgármesteri Hivatal pénzügyi vezetője mindig korrekt, pontos, a célnak megfelelő részletességű beszámolót készít. Természetesen többnyire a képviselők számára, akiknek más forrásból is van rálátásuk a költségvetésre.

Másodszor, ha jól emlékszem (önéletrajzát nem találom a neten), polgármesterünknek vendéglátói igazgati gyakorlata is volt. Márpedig a mi időnkben egy igazgató jelöltnek valamit fel kellett mutatni. Nem volt elég - mint ma - az önéletrajz és féligjárt iskola.

Harmadszor tessék összehasonlítani a strandi beszámolókat. A 2010. évről és a 2009.évről készítettek önkormányzyati testületi ülési jegyzőkönyvi megjelenését. Mindkettőt közgazdász készítette. Sőt! Ugyanaz a személy. Valahol mégis nagyon nagy különbség van. Vagy a közzétételi koncepcióban, vagy a forrásmunkában (a korábbi anyagot az előző igazgató adminisztrációja alapozta meg). Igazgató úr egy helyen azt nyilatkozta, hogy a mérleg és az eredménykimutatás a cégbíróságon nyilvános.Igen. Mintegy 8000 Ft-ért minden betekintő személynek. Bár 2008 óta nem látok kiegészítő mellékletet. Igy olcsóbb. Még semmitmondóbb. Megjegyzem, a kiegészítő melléklet tartalmát és formáját a tulajdonos (mármint a falu) írja elő. Például összehasonlíthatóságot kellene termteni az üzleti tervvel. Ha lenne olyan. Miért lenne semmitmondóbb? Mert olyan nüanszok nincsenek benne, hogy miért, mennyivel lett magasabb az ivóvízdíj, vagy mivel lett pótolva a faház, körház bérleti díja? Hogyan érte meg gebinne adni a parkolót? Egészséges-e, ha a könyvelő férje mondja meg, mi a költség és mi az állóeszköz, azaz minek kell majdan amortizációt képezni (fontosságához klikk ide). Az ilyen kérdésekre ügyes könyvelésből nem lehet választ kapni. Csak abból, ha valaki megnézi a költségek felmerülésének szükségességét. A könyvelés jogkövetését vigyázza a könyvelő, a könyvvizsgáló és a megjelent töredékek szerint a felügyelőbizottság. Teljesen jogszerűen is lehet csődbe vinni egy vállalkozást. Szerintem a felügyelőbizottság dolga nem a könyvvizsgálói jelentés megerősítése lenne, hanem a szükséges és elégséges mértékek megítélése, a vagyonvesztés elkerülésének vigyázása. A liberális szemlélet szerint elég azt látni, hogy az ügyvezetés nyereséges, vagy veszteséges. Egyébiránt szabad kezet kell adni az ügyvezetőnek. Node erősen veszteséges volt tavaly! És még nem is látjuk, hány milliót költött a falu külön a strandra. Ez a megvásárolható mérlegben sincs benne!

Tóth Béla 2011.10.01.

Megjegyzés: szokásom szerint bizonyításul be akartam linkelni az utolsó bekezdésben felemlített strandi beszámolókat, de a www.leanyfalu.hu portálon a 2010. márciusi jegyzőkönyveknek nem működik sem az új sem a régi elérhetősége. Ez a köztájékoztatásunk fejlődése?

2011. április 18., hétfő

Sajtóháború Leányfalun?

Megjelent a "Leányfalu" című önkormányzati havilap a lakosság levélszekrényében. Meglehetősen sokat támadja Kristály Árpit és a "Leányfalui Hírek"-et. Nem kívánok állástfoglalni ebben a témában, megteszi azt az olvasó. Mindkét lapnak van erénye és gyengéje. Többek között azért nem foglalok állást, mert még mielőtt láttam volna az újságot, írtam egy-két féligazságról. Az újság tulajdonosának jogai érvényesítésének ügyében pedig nem vagyok kellően tájékozott.

Igen, az érintettnek fáj, ha erénye helyett gyengéjét emlegetik. De ha az az erény nem több, mint a rárótt kötelesség, akkor miért kell vele terhelni mások idejét?
Ez jutott eszembe a közterület kezelő társaságnak a korábbi számban olvasható beszámolójáról. Csak azt elfelejtették beleírni, hogy az Őz utcánál a vízmosásba szakszerűtlenül bedeponált építési törmelék májusban a 11-esen kötött ki. Valamint azt, hogy az egyre inkább a körmünkre égő megoldás ötlete kilenc évvel ezelőttről lett "ellopva", kihagyva mindenki mást a faluból, aki szakszerűen vezethette volna végig.
Hasonló érzetem van a mostani strandi beszámolóval kapcsolatban. Fellebbent néhány részletet, de hogy látnánk, mi hasznunk van belőle, hogyan fog még nagyobb hasznunkká válni az aranyat tojó termálvizünk, arról csend. Üzleti terv továbbra sincs? Akkor mi alapján ítélik meg a tulajdonos (a falu) képviselői, felügyelői az elvégzett munka minőségét? A jövő rentabilitását?
A megjelent cikkek gyengéihez sorolnám az iskola esetét, mivel nem látok belőle tisztán. Tavaly nemegyszer örvendezhettünk a cikkírókkal együtt azon, hogy nagyobb lett iskolánk. Nagy öröm volt maga a tény. Most úgy tűnik, hogy két első osztály indítása miatt szertárat kell megszüntetni. Mi lesz, amikor már minden osztályból kettő lesz? Akkor hogyan lett megtervezve a bővítés? Lesz-e a következőhöz hely, támogatás? Volt-e népesség gyarapodási felmérés a távlati igények felméréséhez? Ennek a munkának hagyománya is volt, tehát nem nulláról kellett volna indulni. A tervezés valahol ott indul, hogy mér. A településfejlesztésnek is tervezésre kellene épülnie. Nem az építmény, hanem a település (tárgyi és humán mivoltában) tervezésére. A faluban két frissen tanult szociológusról is tudok. Egy ilyen felmérés nem igényel tapasztalatot, a nyers szaktudás is elegendő. De a politikai értelemben vett településfejlesztés eszköztárából nem hiányozhatna. Egy választott képviselőtől természetesen nem várható el a szakirányú képesítés, de az ilyenek igénybevételének igénye, az igen.
Bocsánat, hogy még egy apróságot említek, de azt hiszem, ez szemlélteti a legjobban, amiről szólni kívántam. A "Hírek a tanácsteremből" cikkben (9. oldal, 2. bek.) olvashatjuk, módosították a strand bérleti szerződését. Kötekedés lenne azt kérni, hogy inkább arra használnának egy újságban a helyet, mi a módosítás lényege? Ahelyett, hogy hányadik napirendi pontban, milyen keltezéssel? Igaz, hasonló szerkesztési megoldásokat korábbi (a mostaniakat nem ismerem) Képvislő Testületi ülések jegyzőkönyveiben is találni. A "Leányfalu - A Világ közepe" blog linkeléseiben is fordul elő ilyen nemegyszer. Odáig érthető, hogy a képviselők nem akarják húzni az időt azzal, amit írásban, bizottsági ülésekről megismertek. De mi a helyzet akkor a nyilvánossággal? Menjünk el a polgármester úrhoz elolvasni az igazi hírt?


Tóth Béla

2011. február 26., szombat

Tévedések a strand körül - 2. Részletek

(Folytatás innen)
ad 1. Valóban keletkezett jogszerű ígéret a pincesori házakkal szemközti (a múltban strand-bővítés céljára kijelölt) terület  vevője számára, enélkül nem jött volna létre az üzlet.

Ez a falu legsikeresebb üzlete. Még a jövő tekintetében is. Ugyanis a nevezett terület az árvízszint alatti fekvésével, az ivóvízkutak közelségével rendkívül korlátozottan hasznosítható. Ennek ellenére piaci ár felett sikerült eladni. A sikeres kiajánlásról részleteket nem tudok, az adásvételi tárgyalásokat Varga Dénes bonyolította, kinek a neve feledésbe merült. A döntő momentum az volt, hogy sikerült megtalálni azt a befektetőt, aki tudott olyan vállalkozásban gondolkodni, ami ki fogja termelni a reális vételárat. Ennek a tényezőnek kellene teret adni a Sorg-villa értékesítésekor is. Nem pedig azt kürtölni a világnak, hogy az egy értéktelen épület.
Jelentősen növeli az üzlet értékét számunkra az, hogy az ingatlan tulajdonosa első pillanattól kezdve kijelentette, üzleti feltételek mellett hajlandó a falutól termálvizet vásárolni. Igaz, ehhez kérte azt a nyilatkozatot, hogy mi hajlandóak vagyunk neki termálvizet szolgáltatni.

ad 3. A strand valós termálvíz igénye nagyon bonyolult energetikai téma. Nem véletlenül képeznek az egyetemen külön energetikus szakmérnököket.

A termálvíz eladhatóságát alapvetően három tényező határozza meg.
A kút képessége, ami körülbelül kétszerese a jelenleg beleépített szivattyúénak.
A vízügyi hatóságtól kapott 140 ezer köbméter évenkénti kontingens, ami elvileg igényléssel bővíthető. Lehet hogy ebben korlátozó lesz számunkra az új Pap-szigeti kútra majdan kiadott engedély (az állam gazdálkodik a föld alatti vizekkel).
Az eladható mennyiségben meghatározó továbbá a strandunk üzemeltetéséhez szükséges (és elégséges!) termálvíz mennyisége.

Kezdetben volt, a sötét múltban, hogy a medencék tisztasága érdekében a kisebb medencék vizét egy-két naponta le kellett cserélni, a nagy úszómedencéét 10-14 naponta. Napközben pedig a medence térfogatának harmadát kitevő friss vízzel kellett öblíteni. Innen lett kiszámolva a fürdési idény termálvíz igénye 150 ezer köbméterre. Mondá az Úr! Nincs ez így jól. Elpocsékoljátok a sok finom vizet, ahelyett, hogy megtisztítanátok! És lőn villamosság! A vízforgatók korszaka, amikor víz helyett villamos árammal tisztítjuk a medencék vizét. (No nem itthonival, mert a büdös CO2 maradjon a Ruhr vidéken, meg az USA-ban.) Így már évente kell egyszer-kétszer vizet cserélni, és naponta csak egyhuszad medence térfogat frissvizet kell adagolni. Sajnos a vízmegtakarítás nem ilyen csodálatos annak, aki nem árammal akarja melegen tartani a medencéket, ugyanis a hőntartáshoz további termálvízre van szükség. Mindenesetre Leányfalu úgy állt be az új helyzetre, hogy az egész évi üzemeltetést tudja adminisztrálni a 150 em3-hez. (Megjegyzendő, hogy a kicsiny gyógymedencében ma is töltő ürítő rendszerben naponta cserélik a vizet, mert a gyógyhatást tönkretenné a szűrés.)
Nagyon bonyolult dolog a vízigényt számítani, mert a víz- és hőveszteséget elsősorban a vízfelületek párolgása határozza meg. Ezt pedig a vízfelülettel érintkező levegő hőmérséklete, páratartalma, de leginkább szélerőssége. Jól jellemzi ezt az állítást a következő tény. A sátorponyvával fedett óriási úszómedence termálvíz fogyasztása télen fele akkora, mint a két másik, együttesen is sokkal kisebb szabadban hagyott medencéé. Pedig a vékony ponyva alatti levegő melegen tartását is az ide számolt termálvíz szolgáltatja. Beleértve a folyamatosan hozzáadott óránként mintegy 3000 köbméter kinti friss levegő felmelegítését.

A dolog bonyolultsága egyben azt is jelenti, hogy sokféle lehetőség adódik a befolyásolásra. Anélkül. hogy belemennénk a szakmai részletekbe, egy kézenfekvő példát említenék. Ahol gazdálkodnak a hővel, és nincs pénz épületre (de sok helyen még épületen belül is!), az üzemen kívüli időszakban (buborékos) műanyag fóliát terítenek a víz tetejére.

Tehát van számos műszaki lehetőség a szomszédoknak átadadandó vizek kigazdálkodására, csak akarat (és némi tudás) kell hozzá. A szállóval való előzetes egyezkedés pedig előre vetítette annak lehetőségét, hogy a műszaki megvalósításba is beszáll. Ez jelenheti a kontingens bővítését, a szükséges strandi berendezések előteremtését, az átadás hulladékhőben való befogadását, stb.

Azt viszont senki nem várhatja el, hogy az ígérvénye teljesülésére meghatározatlan ideig várjunk. Vevő az, aki fizet. Tehát, ha korábban lehet mással pénzügyi szerződést kötni, akkor azt kell tenni. A később jövőt azzal szolgáljuk ki, ami akkor adott. A számtalan műszaki lehetőségben ez is benne van.

ad 1. részletkérdések Korábban elhangzottak olyan egyezkedések, hogy a szomszéd gyógyfürdő szálló úgy fizessen a melegvízért, hogy kötelezően építsen be az áraiba strandi belépő díjat.
Ezt én nem tartom célszerűnek a következő szempontok miatt:

a) A tervezett gyógyszálló vendégköre számára nem biztos, hogy vonzó a strandunk színvonala. Tehát nem feltétlenül jelent marketing előnyt az "ingyen" strandolási lehetőség felmutatása. Ellenben egy jó vízdíj kialkudása esetén felajánlhatjuk, mint opcionális lehetőséget. Hiszen a 400 ágyas szállóból várható vendégkör nem terheli meg különösebben a strand üzemköltségét. Ugyanakkor egy 1000 Ft-os jegypótlék 100 %-os telítettségnél is csak napi 400.000 Ft bevételt jelentene. Miközben a strand rentabilitási bevétele 2009-ben 300.000 Ft/nap fölött volt 365 napra számolva (forrás: Zoltai Bence) (1000 Ft-os belépővel számolva az év minden napján legalább 300 vendég! Szezonon kívül a napi látogatottság messze elmarad ettől, és a bérletek, kedvezmények miatt az átlagos belépődíj messze elmarad az 1000 Ft-tól.)

b) A fűtésre, fürdőüzemeltetésre a szálló akkor is elhasználja a vizünket, ha nincs vendége. Tehát nem célszerű a mi bevételünket függővé tenni más üzleti képességeitől. Viszont olyan szerződést kell kötni, hogy a vízdíj nagyobb része akkor is járjon, ha nem veszi igénybe, hiszen az elvi lekötöttség miatt másnak nem tudjuk eladni. Az államnak is a vízkészlet járulékot a kontingens 80%-ra mindenképp ki kell fizetni.

c) A jegyár-betét mennyiségének ellenőrzése kritikus lehet. Hiszen ki kellene a szállónak adnia számunkra, objektíve ellenőrizhető módon a vendégei számát, ami akár üzleti titok is lehet., technikájában körülményes. Különösen nehézkessé válna az elszámolás, amikor a rész-szolgáltatásokat a vendég különállóan fizeti meg.

Tehát az én javaslatom több év óta az, hogy órával mért mennyiség alapján fizessen vízdíjat a szomszéd. Ennek a javaslatnak a továbbításáról nem lettem tájájékoztatva, viszont olykor-olykor visszatér felelős vezetők részéről a jegyár-betétes verzió. Előrevetítve, hogy a döntő tárgyalás ebben a felfogásban fog elhangzani, amin változtani már szinte lehetetlen lesz. Kérem a kedves olvasót, írja meg ezzel kapcsolatos véleményét forum.leanyfalu@gmail.com .

2011. február 25., péntek

Aktuális hírek - költségvetés

folytatás a "Leányfalu a Világ közepe" portálról.
Tehát ott tartottunk, hogy a Leányfalui Hírtekben megjelent költségvetési tájékoztatók és egyebek mentén célszerűnek látszik javaslatokkal segíteni az önkormányzat munkáját.

A Petőfi S. utca és Petőfi sétány sarkán lévő gyönyörű híd sorsa.
Az, hogy szakszerű gondoskodás híján elkorhadt, veszett fejsze nyele. Nem ez az egyetlen ilymódon kezelt vagyonunk. Az, hogy szakértősködésre ki lett fizetve 130 eFt, már megtörtént. Jövőbe mutató kérdésem: milyen szakembereink vannak foglalkoztatva önkormányzati berkekben, akik nem képesek levezényelni (egyéb munkái mellett!) egy olyan felújítást, amit egy ács szégyelne, ha nem tudna önállóan elvégezni? Hiszen a hidat nem kell megtervezni, annak a statikai viszonyait nem kell újra kitalálni. Viszont nagyon nagy kár lenne a statikailag ma még megfelelő, de korhadásnak indult darabokat érintetlenül visszahagyni.

Korábban volt az újságban, hogy a Polgármesteri Hivatal 300 eFt körüli postaköltséggel kezeli az adóink sorsát. Tértivevényesen! Miért nem elegendő a hátralékosan befizetők levelezését tértivevényesen bonyolítani? Bizonyára sokkal kevesebben vannak, mint mi, a többiek. "Ki a kicsit nem becsüli a nagyot nem érdemli!" - mondja keményen a magyar, de mondhatjuk nemzetköziül is, hátha több hatása van, mivel a magyart hazájában nem becsülik: "Kleine fische, gute fishe!"

Termálvíz hasznosítás. Itt is már elment a hajó a Faluház, a bevásárlóközpont fűtési rendszerének a termálvíz adottságaihoz való igazítással. Utólag is meg lehet oldani. Csak újabb beruházással, magasabb áramfogyasztással, EU hőszivattyúkkal.
Ami településfejlesztési oldalról még menthető lenne, az a gázcseretelep. Oda ugyanis kényelmesen lehet szolgáltatni geotermikus energiát. Az az ingatlan még az önkormányzaté. Miért jó nekünk, hogy a falu települési és történelmi központjában tartunk egy TSZ gépállomást? Eléggé retro, szó se róla. De turista látványosságként sincs itt jó helyen. Véleményem szerint ezt az ingatlant - megfelelőre alakítva - fedett gyógyfürdőt üzemeltető vállakozás számára kellene eladni. Én semmi hátrányt nem látok ebben, csak előnyöket. Következő körkérdéseim ezt a témát fogják körüljárni.

2011. február 17., csütörtök

A "Körkérdés a strandról" és értékelése

Körlevél kiküldve 2011.02.17. 10 órakor.
A körkérdési elvárás utáni százalékok a beérkezett igenlő válaszok arányát jelentik.
Akarja-e látni a leányfalui strand gazdasági és forgalmi adatait egy-két évre visszamenőleg?
---------------------------------------------------------------------------------------------- 
A könyvelési éves jelentéseket (ami kötelezően nyilvános) tegyék bárki által elérhető helyre. > 86 %
Tegyék közzé a részletes bevételi és kiadási adatokat a www.leanyfalu.hu -n. > 86 %
A beléptető rendszertől elvárható részletességű forgalmi adatokat mutassák be havi bontásban. > 79 %
Hozzák nyilvánosságra az üzleti terveket, és az abban foglaltak megvalósulását. > 93 %
A parkoló bevételi adatait havi bontásban tegyék közzé. > 86 %

Nincs szükség az adatok nyilvánossá tételére. > 0 %
----------------------------------------------------------------------------------------------
Elküldheti ön is a véleményét a forum.leanyfalun@gmail.com címre.

A "Körkérdés a strandról" körlevélre érkezett levelekből

Vannak, akik nem ismerik a strandot üzemeltető társaság és adatai megismerésének jogállását,  azok számára pár szóban a következőket. Az üzemeltető Kft Leányfalu Nagyközség tulajdona, azaz minden lakosé. A tulajdonosnak joga van mindent ismerni. A megismerés teljes nyilvánosságát esetleg korlátozhatná az üzleti érdek (hogy a konkurencia nehogy kihasználja ellenünk), de ami ellenünk kihasználható, az minden látványosan van jelen a strandon. Az üzleti titok önkormányzati kezelésére az Adatvédelmi Biztos honlapján lehet utalásokat keresni, például
http://abiweb.obh.hu/abi/index.php?menu=beszamolok/2009/149#_149  ("üzleti" keresőszóval)
"... az önkormányzat vagyonelemeinek (ingatlanjainak) hasznosításával, bérbeadásával kapcsolatos információkat tartalmaznak, ezek pedig az önkormányzat tevékenységére, gazdálkodására vonatkozó közérdekű adatoknak minősülnek. Erre, valamint az ülés nyílt jellegére is tekintettel az adatok kiadása iránti kérelemnek a körjegyzőségnek eleget kell tennie, az üzleti titokra hivatkozás jelen ügyben nem méltányolható. ... "
Az üzemeltetés egy rövid időszakáról pedig itt talál beszámolókat:
http://leanyfurdo.blogspot.com/

Kivonatok levelekből
(Amíg nem kapok felhatalmazást a levelek közzétételére, alias neveket használok)

Tesztlapot kellene kitöltetni a strandon tapasztaltakról. Én nem a költségvetési oldalát szeretném látni a strandnak, hanem a vendégek szemszögéből vizsgálnám meg a kérdést: elégedettek -e a szolgáltatásokkal, az alkalmazottak udvariasságával, készségességével, a szolgáltatásokkal felszerelésekkel. A strandon lévő élménymedenve elemei nem működnek, pedig sokan ezért is járnak a fürdőbe. A kiköpő hol a vizet hűti, hogy levegős a rendszer, hol nincs ott aki bekapcsolja.. Miért nem írják ki a pénztárnál, hogy aznap mi nem működik, hogy ez ember a belépés előtt eldönthesse, hogy bemegy, vagy sem?! A zuhanyzóban kevés a fogas (3db van) a ruhatáros rendszeresen nem köszön, de nem csak azért mert a tv-t nézi, hanem mert nincs olyan hangulatban. A fogast én akasztom le-és vissza, mert képtelen felállni a sorozata elől... Néhány komfortérzetet növelő 500Ft-os "beruházás" is megtenné a hatását. A karbantartónak 5-ig tart a munkaideje, de már 3-kor a medencében pancsikol és ha bármit megjegyez az ember, a válasz az: nincs kiadva megoldandó feladatként. De a fürdőzés, gondolom ki van adva...Az, hogy mennyi a bevétel, meg a kiadás, vizsgálja meg az önkormányzat. A vendégek részéről érkező visszajelzések viszont néha fontosabbak kellenének, hogy legyenek, de senki sem törődik ezzel, hiszen ők "csak " a vendégek... :(((
[BB]